Az uszoda története


CEGLÉDI USZODA TÖRTÉNELEM

ELŐÉLET -  MEGÉPÜLT A KIS USZODA

A város történetében mozgalmas és hosszú  távra meghatározó döntések születtek Gubody Ferenc polgármesterségének  időszakában. Ezek közé tartozott  a NÉPKERT  szisztematikus kiépítése, majd megépítése 1896-ban.  A park 1907 és 1958 között már Gubody Ferenc nevét viselte. Miközben a „külső vasút utcza” mentén az uradalmi és református egyházi telkek tulajdon joga a városra szállt át, semmi akadálya nem volt annak, hogy a NÉPKERT kialakításra  kerülhessen. A fejlesztés azonban nem állt meg azzal, hogy a sétáló park és a VIGADÓ  megépítésével elégedettség lett  volna úrrá.

1995-ben kutat fúrtak  a Vasút u  (ma Rákóczi út) és a Széchenyi u sarkán, ahol jelenleg a világháborús emlékmű áll. Paulovits Károlynak, a ceglédi sport megalapítójának (1884-ben) javaslatára a kút elfolyó vízét használták fel a város első uszodájának  létesítéséhez.

A városépítő Gubody Ferenc sikeres történelmi szerepének egyik „gyümölcse” az első, kornak megfelelő  uszoda megépítése volt a mostani helyén. A méreteiben kevésbé hivalkodó uszoda a kor követelményeinek megfelelt és e vonatkozásban megelőzte a szomszédos városok ebbéli intézkedéseit. Néhány évtizeden át szolgálta az egészségügyet és a kezdeti úszósportot.  

Az idő múlásával azonban, ami jó volt a századfordulón, egyre  lemaradó a hasonló nagyságú városok esetében történt fejlesztésektől.  A kihívások kényszerhelyzet elé állították  a város vezetését. egyre több tehetős polgár a szomszédos városok szolgáltatásait vette igénybe, egyéb mellett elutaztak Kecskemétre, vagy Szolnokra. 


AZ ELSŐ MODREN USZODA CEGLÉDEN

Cegléden is napirendre került egy modern uszoda megépítésének ötlete. A város vezetése 1923-banm kötelezte az akkori vezető városi sportegyesületet, a MOVÉT  egy új sportuszoda megépítésére a Malomtó-széli  komplexum fejlesztése által.  Az egyesületnek azonban még a meglévő szakosztályainak működtetésére sem volt elegendő fedezete, nemhogy egy beruházásba kezdjen.

Az  uszoda építés ügye azonban folyamatosan napirenden volt és a harmincas évek elején újra felerősödött. 1931. április 14-én Ceglédre látogatott dr. Bárány István Európa-bajnok úszó, Ferber Oszkár a Magyar Úszó Szövetség tanácstagja és Fehér István a szövetségi vidéki elnöke.

Látogatásuk nem titkolt célja az új Városi sportuszoda megépítésének erősítése volt. A város elöljáróival  folytattak diskurzust és ütköztették a rendelkezésre álló lehetőségeket. Példának felhozták, hogy az „örök rivális”  Nagykőrös 1931 nyarán már  korszerű, tágas strandfürdőt avat. 

A ceglédi fejlesztéssel mindenki egyetértett, de a fránya anyagiak, mint a legtöbb esetben mélyebb dialógust igényeltek a résztvevőktől. A helyszín kiválasztása vonatkozásában  is több alternatíva merült fel. Voltak akik a Malomtó-széli beruházás mellett kardoskodtak , mások a Szolnoki út és a Törteli út sarkán lévő mocsaras területre esküdtek.  A város vezetése azonban úgy találta a legjobbnak és a viszonylag a legolcsóbb  megoldásnak, ha a régi kis uszoda helyén valósul meg a beruházás, azaz a mostani helyén.  

Hosszú viták – érvek és ellenérvek - , egyeztetések után 1932. szeptember 22-én döntés született, miszerint egy modern versenyuszoda és strandfürdő épüljön fel a Széchenyi út és a Vasút u (ma Rákóczi út) sarkán, a  Vigadó épületéig bezárólag.

A „takarékos”  megoldás  70.000.- pengős költségvetéssel bírt. A város a területen kívül 10.000.- pengő készpénzt biztosított, a képviselő testület vállalta 20.000.- pengő helyi banki kölcsön felvételét és nem utolsó sorban jelentős volt az Országos Sport Tanács 20.000.- pengős projekt támogatása. A hiányzó  hányadra 400 db 50.- pengős részvény jegyet bocsájtottak ki. Ez utóbbiból nem sokkal több, mint kettőszáz talált gazdára és arról már nem szólnak hírek, mi lett a vége (…), megépült és az volt a lényeg. 

Az új uszoda terveit Kádár Antal  városi főmérnök készítette, az építkezést Szabó István mérnök irányította. Az uszoda egy 50x21 méteres versenymedencét, egy gyógymedencét és egy tanmedencét foglalt magába. Az átadáskor  remek  főépület fogadta a vendégeket, öltözőkkel, ahol 300, majd később 500 szekrény volt beállítva, a területet 76 kabin zárta körbe. A nagy medence feltöltéséhez 48 órára volt szükség, de már „félidőben”  igénybe vehették a strandolók. A víz hőfoka 34 C fok volt, az úszóknak meleg, a gyógyfürdőzőknek hideg.  A problémát az  „ülős” kismedence oldotta meg, ahol  szabadon pancsolhattak a gyógyulni kívánok.

Az  új, korához képest modern  sportuszoda 16 hónap alatt valósult meg és július 16-án már készre jelentették  a szakemberek. Az ünnepélyes  avató ünnepségre  1934. augusztus 20-án került sor. Kádár  Antal főmérnök, aki maga is remek sportember volt, adta át a létesítményt Sárkány Gyula polgármesternek. az avató beszédet ifj. Horthy Miklós a Magyar Úszó Szövetség  elnöke mondta, belefoglalva híressé vált kijelentését: „ ahol tele az uszoda – ott üres a kórház”.  

A színes nyitó ünnepség színes programjának befejező részében országos meghívásos úszóversenyre is sor került. Ezen a nyiladozó ceglédi úszósport első fecskéi is starthoz álltak , beírva nevüket Cegléd sporttörténetébe.  Közülük  Beck Mihály első helyezést ért el az ifjúságiak mezőnyében, 50 méteres mellúszásban.  
 
Ettől az időponttól számoljuk a ceglédi úszó és vízilabda sport felfelé ívelő történetét, olyan nevek bűvöletében, mint  Várnai László, Szüle György, Csordás György, Szondy István, Lengyel Magda, Pálinkás László és még sokan mások.
 

KÖZBÜLSŐ FEJEZETEK

A 80 éves létesítmény   időközben kevés változáson ment keresztül.  Inkább az amortizáció kezdte ki működésének  beteljesülését.  Időközben  fúrt és talált gyógyvíz  új távlatokat sejtetett, úgy az egészségügyi szolgáltatás, min t az úszás oktatása és a versenysport vonatkozásában is. A legnagyobb gond a folyamatos üzemeltetés igényének kielégítése volt.  Az un.   gyógymedencét  1960-ban befedték és összekapcsolták a Vigadóban biztosított öltözök kialakításával.  A Vigadó sajnálatos lebontásával  a leromlott állagú fedett medence sorsa is megpecsételődött, lebontották.

Az 50-es  klasszikus méretű versenymedence kettéválasztása a kilencvenes évek elején  merénylet volt az úszó sporttal szemben. Ezt megelőzte a medence sátortetős  téli befedésének  terve. Már az uszoda udvarán volt a BVSC által átadott sátor, de a műszaki kialakítása nem valósult meg. Időközben fél évszázados jubileumát köszöntötte a ceglédi úszó- és vízilabda társadalom. Úgy jutott fel az OB I-be a ceglédi csapat, hogy a téli felkészülést rendre más városokban voltak kényszerűek elvégezni. A kisebb  toldozásokat kivéve nem történt fejlesztés a területen.

ÚJ LEHETŐSÉGEK – ÚJ MODÓZATOK

Az  új évezred  küszöbén a Budai úti szabadidő és gyógyfürdő átadásával nemzetközi  mérkőzésekre is alkalmas 33-as medence épült meg . Több válogatott mérkőzés is sorra került  itt, de alapjaiban nem váltotta meg a problémákat. A távolság miatt az úszásoktatás, a különböző korosztályok napi edzés- és  versenyprogramja  bonyolulttá vált még a szükséges időszakban is. Egyébként pedig ütközött a kinti üzem üzleti érdekeivel is.

MEGOLDÁS  2013-BAN  ÉS 2014-BEN

A kormányzati döntések sorában a TAO  felhasználhatóságát szabályozó rendelet utat nyitott a rég óhajtott uszoda rekonstrukciónak Cegléden. A régi, megszokott helyén, ahol ezrek és ezrek sajátították el az úszás tudományát, a vizes sportok szeretetét. A  beruházás első üteme – Törős Csaba tervei nyomán  látványosan igazolta a nyolcvan éves küzdelem és harc  sikerét.